BUKV: burgenlandi magyarok
Bgld

A BURGENLANDI MAGYAROKRÓL

Ezer éve élnek itt magyarok. Valamikor csak ők voltak, mára kevesen maradtak. Olyannyira, hogy az anyaország köztudata eléggé el is felejtette őket. De ők már egy évezrede tanulják a magukra utaltságot.

Az első magyarokat (a Lech-mezei események után) az Árpád házi királyok telepítették ide, a „gyepűre” mint „spiculatores” az országot védeni. Ezek a határőr családok kisnemesi parasztok voltak és adóktól mentesítve voltak. Továbbá a fegyverviselés jogával is rendelkeztek. A helységnevek a mai napig őrzik és bizonyítják a határőr múltat: Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget, Felsőlövő. A 13. századtól fokozatosan átalakult a terület lakosságának összetétele. A várurak kíséretében sok német telepes jött az országba. Az iszlám hódítások idején, a török pusztítások által szétrombolt területekre betelepítették a törökök elől menekülő horvátokat.

A reformáció idején Nyugat-Magyarország legnagyobb része protestáns vallásra tért át. Amikor a 17. században a nagybirtokos Batthyány család visszatért a katolikus valláshoz, ezen a térségen is elkezdődött az ellenreformáció. Viszont a kisnemes határőrök ellenálltak a nyomásnak és megmaradtak a protestáns vallásban. Több vallási összecsapás után Felsőőr lett Nyugat-Magyarország a protestáns egyház egyik központja. Így még mai napig is megmaradt az a különleges helyzet, hogy Dél-Burgenland magyar ajkú lakosságának három különböző vallása van. Felsőőr/Oberwart legnagyobb része református, Alsóőr/Unterwart katolikus és Őrisziget/Siget in der Wart evangélikus.

A 18. századi gazdasági folyamatok a burgenlandi magyarok társadalmi összetételére voltak nagy hatással. Főleg a kisnemesi parasztok arra voltak kényszerülve, hogy más iparágakra bővítsék ki a tevékenységüket. A következő század elejéig így a magyar lakta falvakban gyakran voltak találhatók tímárok, cipészek, fazekasok, bor-, fa- és állatkereskedők. Észak-Burgenlandban ún. pusztákat hoztak létre, amelyeken magyar béreslegények dolgoztak. Ilyen puszták például az Albertpuszta, Mexikópuszta.

Így a magyar települések lassan elvesztették területi összeköttetésüket az anyaországgal, nyelvi szigetté váltak. A belső közösség felé fordulás volt hát az életlehetőségük, de eredeti szerepükből adódóan a hagyományuk is. Ez elősegítette archaikus nyelvhasználatuk meg-őrzését, ám a fokozott elszigetelődésüket is, amit vallási megosztottságuk is erősített. Hosszú évszázadok teltek el asszimiláló körülmények közé szorultan. Az 1910-es népszámláláskor csak 9,0 %-nyi volt a magyarság.

1921 óta tartozik Burgenland Ausztriához, amelynek sorsa egyedülálló: itt nem a győztesek kaptak Magyarország területéből, hanem az ugyanúgy vesztes fegyvertársak. Az őrök magyar községei egy korábban nem létező, csak ez alkalomból született osztrák tartomány, Burgenland részei lettek. A két világ-háború közötti időben az anyaország nem törődött velük. Ausztria sem nagyon: ekkor az egyházi iskolákban még fennmaradt a magyar tanítási nyelv, s az állam nem avatkozott bele a volt őrségi települések kultúrájába, ezért a kisebbségek tovább tudták őrizni identitásukat. Ám 1938-ban, a német bevonulással egy csapásra vége lett ennek: az iskolákat államosították, s áttértek a teljes német nyelvű oktatásra. (Egy ideig még az őrségi lakosság Ukrajnába való kitelepítésének gondolatával is foglalkoztak, hogy így teremtsenek helyet a Dél-Tirolból ide telepítendő „nagynémet” polgároknak.) A második világháború a burgenlandi magyarok közül is megszedte áldozatait: míg az 1934-es népszámláláskor még 10 442 magyar nemzetiségit vettek számba, 1951-ben már csak 5 251-et. Ez utóbbi 1,9 %-os részarányt jelentett, amely arány – kisebb ingadozásokkal – azóta is megmaradt.

A háború utáni időszak fokozatosan meghozta a stabilitást, s az anyagi gyarapodást a burgenlandiaknak, így a burgenlandi magyaroknak is. Más szempontból azonban igen nehéz idők jöttek: Magyarországon kommunista rendszer került hatalomra, amely teljesen lezárta a határt. Bár már eddig is kijárták a magukra utaltság kemény iskoláját, a felsőbb osztályok csak most következtek: a burgenlandi magyarok a nyugati világ végállomásává váltak. A régi rokoni és baráti szálak szétszakadtak.

A Második Világháború után burgenlandi magyarok főleg csak Felsőőr és Felsőpulya környékén találhatók. Ami a jogi helyzetet illeti, az 1955-ös Államszerződésben újra rendezték a nemzetiségek jogait és egyenjogúságát a németnyelvű többséggel úgy, mint egymással. A 6. cikk rendezi az általános emberi jogokat, a 7. cikk a szlovén és a horvát nemzetiségek jogait. Viszont a magyar és a cseh nemzetiségeket nem említi meg. Az 1976-os törvény már megnevezi a magyar és a cseh népcsoportokat is. Továbbá népcsoporttanácsok berendezését javasolja. A törvényben a következő áll: a népcsoporttanács „a szövetségi kormány és a miniszterek tanácsadói…” 1979-ben a BMKE négy taggal képviseltette magát a népcsoporttanácsban. A Bécsben élő magyarok népcsoportként történt elismerése következtében a népcsoporttanácsot 16 tagra bővítették.

Több éves harc után, 1992-ben a horvát népcsoporttal együtt sikerült elérni, hogy létrejöjjön a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium.

1984-ben közvetítették az első magyar rádióműsort „Magyarul Burgenlandban” címmel a tartományi rádióprogramban. Jelenleg a következő magyar nyelvű rádióadásokat sugarazza a Rádió Burgenland:

  • Magyar nyelvű hírek naponta 18:15 – 19:00 óráig
  • Magyarul magazin minden vasárnap 19:04 – 20:00 óráig
  • Színes Kultúránk minden hétfőn 20:30 órakor

1989 óta az osztrák televízió (ORF) 30 perces magazint sugároz Adj `Isten Magyarok címmel. Ezt az adást hatszor egy évben a páratlan hónapok második vasárnapján 13:05-13:30 óráig az ORF 2-es csatornáján láthatják. A Servus Szia Zdravo Deltuha négynyelvű magazinműsort hatszor egy évben 13:05-13:30 óráig sugározza az ORF 2-es csatornája.